Nem mindegy, hogy miből alakul ki a tartozás, ugyanis a végrehajtásnak két útja is lehet.
Az egyik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jóvoltából történik, jellemzően olyan ügyekben, mint az adótartozások, be nem fizetett járulékok behajtása.
A másik esetben a tartozás a pénzintézetektől felvett hitelből alakul ki: ha az adós nem teljesíti banki felszólításra sem a hitel visszafizetési kötelezettségét, a bank kezdeményezi a végrehajtást önálló bírósági végrehajtó útján.
Abban az esetben, ha a NAV és a bírósági végrehajtó is intézkedik ugyanabban az ügyben, a bírósági végrehajtás felülírja a NAV intézkedését.
A bírósági végrehajtás
Ha valaki nem fizeti a pénzintézetnek a hiteltörlesztőket és emiatt a bank szerződésbontást kezdeményez, az adós pedig továbbra sem teljesíti a fizetési kötelezettséget, a bank a bírósági végrehajtás eszközéhez fordul, aminek az alapja egy közjegyző által kiadott végrehajtási záradék; e dokumentum alapján jár el az önálló bírósági végrehajtó.
Mit csinál a bírósági végrehajtó?
Az önálló bírósági végrehajtó munkája felkutatni és lefoglalni az adós személy(ek) vagyontárgyait – ezt számos módszerrel megteheti. A végrehajtás során a végrehajtó kezdeményezhet átutalást az adós bankszámlájáról, ráterhelheti a tartozást az adós jövedelmére (pl. nyugdíjára, fizetésére), illetve elrendelheti az ingó és ingatlan vagyontárgyak elárverezését is.
A végrehajtás költségeit?
A bírósági végrehajtás alapvetően nagyon költséges, minden költséget az adósnak kell megfizetnie! A végrehajtás költsége általában az első részösszegekben kerül kifizetésre, a tényleges tartozás megtérítése előtt. Azt, hogy a bírósági végrehajtás költsége mennyi, a bíróság állapítja meg. Mik ezek a tételek, amelyek végrehajtás során mindenképpen felmerülnek:
- a tartozás alapösszege;
- a bírósági végrehajtó munkadíja;
- a végrehajtási költségátalány, ami 1% (a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara díja);
- az egyéb készkiadások (a végrehajtó bármilyen többletköltsége, amit a végrehajtás elvégzésére ráfordított, pl. utazási költség);
- sikeres végrehajtás esetén behajtási jutalék, ami megközelítőleg a tartozás 10%-a.
A költségeket befolyásolhatja a tartozás mértéke és az, hogy melyik pénzintézetenként is változik.
A NAV által kezdeményezett végrehajtás
A NAV végrehajtás alapja a végrehajtó okirat, amelynek minden behajtásnál rendelkezésre kell állnia. Azt, hogy mi tekinthető végrehajtó okiratnak, a tartozás kategóriájáról függ, amelyet rögzítenek a magyar jogszabályok (pl. megkeresés, határozat, végzés). Ezen a dokumentumon felül nincs szükség külön intézkedésre a végrehajtás megkezdéséhez!
Fontos: tényleges végrehajtást nem minden esetben előzi meg a NAV felhívása, a végrehajtási eljárás előzetes értesítés nélkül is megteheti a NAV végrehajtója.
A NAV végrehajtás költségei
Habár a bírósági végrehajtás egy fokkal költségesebb, a NAV-os végrehajtás sem költségmentes. A NAV végrehajtás költségei a következők:
- készkiadás (minden végrehajtás során felmerült, számlával igazolható költség);
- végrehajtási költségátalány (egységesen 5.000 Ft a NAV-nak);
- költségminimum (a végrehajtáskor fizetett összeg, helyszínenként vagy vagyontárgyanként minimum 5.000 Ft);
- cselekmények végrehajtására irányuló eljárás esetén 10.000 Ft helyszíni költségátalány;
Milyen tartozásokat hajt be a NAV?
A NAV az általa nyilvántartott be nem fizetett adók és járulékok esetén hivatalból és külső megkeresésekre – mint például a bírósági költségek -is folytathat végrehajtást. A megkeresés alapja a magánszemély/vállalkozó/jogi személy lakóhely/telephelye/székhelye, az illetékes a megyei vagy a fővárosi igazgatóság hatókörében. A végrehajtás tárgyai:
- az adó, a költségvetési támogatás;
- az adó-visszaigénylés, – visszatérítés;
- az állami garancia vagy kezesség kiutalása és visszakövetelése;
- az adók módjára behajtandó köztartozás;
- az általános közigazgatási rendtartás alapján a végrehajtás tekintetében a hatáskörébe tartozó kötelezettségek;
- az önkormányzatokat megillető helyi adóval, illetve a gépjárműadóval összefüggő tartozások, feltéve, hogy azt törvény vagy kormányrendelet nem utalja más hatóság vagy adóhatóság hatáskörébe;
- az igazságügyi és rendészeti szervek által hozott közigazgatási döntésen alapuló egyes bírságok, költségek és egyéb követelések.
A NAV Ingatlan végrehajtása
Minden eshetőség közül a legveszélyesebb az, amikor egy nagyobb mértékű tartozást az adós ingatlanára terhelnek és az képzi a végrehajtás tárgyát. Fontos kiemelnünk azonban, hogy a végrehajtás során nincs meghatározott sorrendiség, az ingatlan elsőként is képezheti a végrehajtás tárgyát. 500.000 Ft-os tartozás alatt az adós és közvetlen hozzátartozóinak ingatlanja nem foglalható le, de jelzálogjog bejegyezhető rá. Ha jelzálogjogot helyez a NAV az ingatlanra, akkor nem lehet értékesíteni. Az adós tulajdonában lévő ingatlan korlátozás nélkül végrehajtható, nem számít, hogy milyen jogok, terhek és tények vannak rá feljegyezve! Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések költsége is az adóst terheli.
A NAV végrehajtási joggal terhelheti az ingatlant és el is idegenítheti azt a tulajdonostól. Fontos különbség, hogy azt az ingatlant, amelyen végrehajtási jog van, a tulajdonos még eladhatja – lehetőleg olyan áron, hogy a tartozást ki tudja belőle fizetni. Ha azonban a NAV elidegenítette az ingatlant, a tulajdonosnak sajnos el kell tűrnie, hogy az ingatlan végrehajtás során ingatlanját elárverezik, a tartozást pedig kielégítik belőle (minden többletköltséggel együtt). Végrehajtási joggal terhelt ingatlanra csak a kedvezményezett engedélyével terhelhető további jelzálog, ha az a végrehajtás folyamatát nem akadályozza. Ha egy ingatlanon jelzálogjog és végrehajtási jog is van, akkor a jelzálogjog élvez elsőbbséget.
A lefoglalt ingatlan legkorábbi értékesítési dátumát a törvény megköti: ez legkorábban az ingatlan-nyilvántartási határozat kézhezvételétől számított 45 nap, vagy az ingatlan fekvése szerinti jegyző tájékoztatásának kézhezvételétől számított 60 nap, de legkésőbb 3 hónapon belül el kell az ingatlant adni, vagy árverezni. A NAV még az értékesítés előtt megvizsgáltatja az ingatlanra vonatkozó hivatalos adó- és értékbizonyítványt és az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett jogokat – ha valakinek a jogait sérti az ingatlan végrehajtás, benyújthat kifogást, fellebbezést.
Lakott ingatlan elárverezése
A szabályok szerint az ingatlannak beköltözhető állapotúnak kell lennie az értékesítéskor. Egy ingatlan elárverezhető lakottan, ha abban érvényes bérleti szerződésű albérlők laknak, ha olyan haszonélvező lakik benne, aki már az ingatlan végrehajtás bejegyzése után váltott ki jogot, ha osztatlan közös tulajdonban van a lakás, de nem az adós lakik benne és akkor is, ha az adós egyenesági felmenője lakik benne (az eljárást megelőző 6 hónapnál régebben).
Az ingatlan árverésére kérhetünk halasztást, azonban azt az árverési hirdetmény kézhez kerülésétől számítva, 15 napon belül meg kell tennünk! Ellenkező esetben az ingatlanban lakó személyeknek érdemes mielőbb új lakhatás után nézniük, hiszen szó szerint eladják a fedélt fölülük. Ha van vevő az ingatlanra, az árverezés kezdeményezője vagy az adós kérvényezheti, hogy az ő vevőjük számára legyen értékesítve az ingatlan és ne árverezzék el. Az ingatlanok kiürítését, ha a lakók nem hagyják el, a NAV alkalmazottai és a rendőrség intézi.
Vásárlói szemszögből, ha elárverezett, NAV-os ingatlant veszünk, tudnunk kell, hogy az ingatlant, habár a jelzálog már nem is, más dolgok terhelhetik, mint például a telki szolgalom, a közérdekű használati jog vagy a haszonélvezeti jog.
NAV árverés és értékesítés
A lefoglalt ingatlanokat és ingóságokat a NAV értékesítheti vagy elárvereztetheti. Leggyakrabban az elektronikus árverés figyelhető meg, azonban szerveznek hagyományos árverést is.